Blog - Szováta télen is gyönyörű

A Visit Szováta applikáció bemutatja a híres fürdőváros különleges hangulatát, segít az oda látogatóknak a tájékozódásban. Aktualizált információkat nyújt a Szovátán és környékén szervezett programokról, túrázási lehetőségekről, a szálláshelyek és éttermek specifikus kínálatáról. Most egyszerűen egy helyen kereshetjük meg a legérdekesebb látnivalókat, megtervezhetjük a kirándulásokat, és hasznos leírásokat, útvonalakat, térképeket is találunk a látnivalók mellett. A Visit Sovata okostelefon-alkalmazás segítségével ugyanakkor otthonról is bebarangolhatjuk e csodálatos üdülőtelepülésünket.

Szováta - A Székely-Sóvidék központja

A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülő város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sós tavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített, elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Szovátáról, mint gyógykezelésre, fürdésre alkalmas településről az első írásos említések már a 18. században megjelentek.1715-ben Halmágyi István mint „híres hasznú vizeket és forrásokat” írja le naplójában, 1780-ban pedig Fichtel említi, hogy a szovátai sós tavak télen nem fagynak be, vizük pedig nagyon meleg. Szováta első, hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője az 1872-ben létrehozott híres Géra-fürdő volt, mely a századfordulóig virágzott, ekkor Szováta már kiemelkedett a kis, helyi jellegű fürdők sorából. Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul állt. Elsőként Sófalvi Illyés Lajos látott lehetőséget abban, hogy az új heliotermikus tó komoly hasznot hajthatna. Felvásárolta a tó körüli területeket, majd 1894-ben villát épített a közelébe. Ezt követően fürdőengedélyt szerzett, és a kor igényeinek megfelelő kezelőrészleget létesített. 1902-ben megvásárolta a Géra fürdőt is, és ezzel létrehozta az egységes Szovátafürdőt. Ezzel elindult a település gyors ütemű fejlődése, melynek köszönhetően Szováta hamarosan Magyarország legnépszerűbb fürdővárosává vált. Itt nyaraltak az ország jelentős személyiségei, politikusok, művészek, írók, színészek. A trianoni békediktátum után Székelyföld Romániához került. Ezt követően Szováta-fürdő számára a legnagyobb reklámot a román királyi család nyaralásai jelentették; Mária királynét meglátogatták itt az angol és görög királyi család tagjai is.

Szováta (románul Sovata) a trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott, ma Maros megyéhez.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Szovátai románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • IDEJE AZ ÉPÍTÉSNEK
  • Ideje az építésnek - megújuló műemlékek a Kárpát-medencében! címmel, a Teleki László Alapítvány, a Magyarság Háza és a Teleki Oktatási Központ szervezésében nyílt kiállítás, mely október 2-ig látogatható. A Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös rendezésében 2018-ban bemutatott „Ideje az építésnek…” Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című vándorkiállítás a határon túli magyar vonatkozású történelmi épületek megóvásának előmozdítására a Magyar Kormány által 2015-ben indított Rómer Flóris Terv keretében nyújtott támogatások eredményeit mutatja be.